ŐslényparkA dinoszauruszok világa.
Földünk 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy gázok és por alkotta kozmikus ködtömegből. Az első élőlények, melyek egysejtű létformák voltak 3,5 - 4 milliárd évvel ezelőtt jelenhettek meg. A földtörténeti korok folyamán lassan fejlődő élővilág a Mezozoikum (középidő) Triász időszakában érte el leglátványosabb eredményeit. Ekkor - kb. 230 millió éve - jelentek meg a dinoszauruszok és 165 millió éven át, egészen a Mezozoikum végéig uralták a Földet. A középidő három nagy időszakra oszlik: Triász, Jura, Kréta.
A Földet szilárd kéreg övezi. Ennek a szilárd kéregnek az első kontinensrészletei kb. 4 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. 2,5 milliárd évvel ezelőtt már nagyjából akkora volt a kontinentális kéreg kiterjedése, mint manapság. Ám akkor még a földrészek nem így helyezkedtek el.
A kontinensvándorlás elméletét Alfred Wegener alkotta meg. Az elméletnek az a lényege, hogy a kontinensek földfelszíni helyzete és egymáshoz való viszonya a földtörténet során változott.
A földkéreg és a köpeny felső, szilárd része alkotja a litoszférát, mely kisebb és nagyobb lemezekből áll. Ezek a lemezek a a köpeny képlékeny részén, az asztenoszférán "úsznak" Ezeknek a lemezeknek három féle mozgását lehet megkülönböztetni: egymáshoz közeledő, egymástól távolodó és egymás mellett elhaladó.
A lemezek mozgásával, a rajtuk elhelyezkedő kontinensek, kontinensrészek is mozognak. Ez az oka annak, hogy a földtörténeti múltban korántsem úgy néztek ki a kontinensek, mint napjainkban.
A Föld a dinoszauruszok idején.
A Triász alatt indult meg a Pangea - szuperkontinens mely a Permben jött létre a földrészek egyesülésével - feldarabolódása. Az óriási földrész kelet felől kezdett kinyílni. Itt alakult ki a Tethys-óceán mely a mezozoikum folyamán kelet-nyugati irányban kettészelte a Pangeát. Az északi kontinensrészt Laurázsiának, a délit pedig Gondwanának nevezzük.
A kontinensek a perm idején.
A kontinensek a triász idején.
A kontinensek a jura idején.
A kontinensek a kréta idején.